Növények lenyomatai textilen Terrivel - Ecoprinting in my house with Terri

Az ecoprinting egy olyan technika, aminek során különféle növényi részek, elsősorban levelek és szirmok, lenyomatait próbáljuk egy textílián megmutatni, ez általában selyem, nemez vagy pamut, mégpedig úgy, hogy a festés a növény festékanyagával történik közvetlenül.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy ismert festőnövények virágait, leveleit, szárát összegyűjtjük és közvetlenül a textilre tesszük. A jobb vagy eltérő hatás kedvéért előzetesen pácolhatjuk is őket.
Egy rúd vagy falap segítségével szorosan feltekerjük a textilen elhelyezett növényeket és rövidebb-hosszabb ideig gőzöljük az így elkészült tekercseket. Amikor a tekercseket kibontjuk megszemlélhetjük a levelek, virágok lenyomatait az anyagokon.
Ezzel a technikát kétszer is volt szerencsém közvetlen közelről megismerni. Most az első alkalomról írok, ebben a bejegyzésben pedig a másikról.
Pár éve meghívtam hozzám egy Hongkongban élő textilművészt, Territ, aki akkor épp Pozsonyban tartózkodott. Szerencsére volt még pár szabad napja és nem járt még Budapesten, így elfogadta a meghívásom. Saját blogban lehet nyomon Terri követni merre jár, mert nagyon szeret utazni.
A falunkban, Nagykovácsiban lakik Kemendi Ágnes, aki a növényi festés magyarországi szakértője. Tavaly (2017) jelent meg összefoglaló könyve ebben a témában. Igazán boldog voltam, mikor sikerült a két, egymáshoz közeli terület szakembereit összeismertetnem és egy délelőtt alkalmával együtt dolgozni velük. Erről a délelőttről Terri blogbejegyzését itt olvashatjátok.
Fotók:

Terrin saját kezű munkája, levelek lenyomataival díszitett ing.

Balról jobbra: Én, Terri és Kemendi Ági      Photo: Terriea Kwong

Könyv ajándékba   Photo: Terriea  Kwong

A legizgalmasabb rész, mikor a rózsaszirmok, hagymahéjak és eukaliptusz levelek eltávolítása után megcsodálhatjuk a kapott mintát.          

 Fotó: Terria Kwong

Milyen régóta nemezelnek az emberek? - Short History of Felting

ENG: Please scroll down for the English version.
HUN: A nemezelés mestersége igen messzi időkre nyúlik vissza, többezer éves nemez emlékeket találtak a régészek. A mai fejlett, nyugati világban a nemeztárgyak készítése és használata háttérbe szorult, de vannak még helyek a világban, ahol nemezelés ma is élő hagomány. Elsősorban Ázsia egyes országaiban érdemes ilyen autentikus nemezműhelyeket keresni.

  Régibb mesterség a nemezelés, mint a szövés?
  Igen!

További érdekes tények a nemez történetéből: 

• Számos legenda kering arról, hogy ki találta fel a nemezelést. Az egyik szerint maga Noé volt az, aki rájött hogyan lesz a gyapjúból nemez. A monda szerint a 40 napos hajózás alatt a bárányok elhullott szőre megnemezelődött az állatok lábai alatt.

• A nemez a legősibb ismert textília.

• Már Kr.e. 6300 évvel nemezeltek az emberek.

• A legkorábbi tárgyi nemez emlékek a kr.e 700-as évekből származnak és Szibéria jégbe fagyott Szkíta sírhalmaiban maradtak meg.

• A szkíták nagyon sok növényt használtak a gyapjú festésére. Hatalmas birodalmukban élénk kereskedést folytattak, így messzi tájak festőnövényeihez is hozzá jutottak.

• A római hadsereg katonái páncélként vagy az alatt nemezt viseltek, és nemeztunikában, nemezből készült csizmában és zokniban jártak.

• Az első századra a nemezelés már széles korban ismert és gyakorlott mesterség volt.

• Hangszerek készítésekor is gyapjúfilcet használtak (ma napig is), például a zongoránál. A zongora hangzását nagyban befolyásolja a felhasznált filc sűrűsége és rugalmassága.

• 1846-ban találják fel a nemezelő gépet.

• A 19. században a vegyipar fejlődése során a növényi festést felváltja a vegyifesték. 

•  A 20. és a 21. századokban számos iparág használ ipari nemezt, filcet, köztük az autó- és építőipar.

• A 21. században a gyapjú rengeteg gyönyörű színárnyalatban kapható, de mellette a festőnövények újrafelfedezésének is szemtanúi lehetünk.

Növényi festésű gyapjú felhasználásával készült szkíta ihletésű nemeztakaróm

 

 

 

 

 

 

 

ENG:  The felting craft has a very long and old history, more than thousand years. In the modern times using or making of felted items kept back mainly due to the large scale textile factories. But you can still find places on the world where the felting is still a living craft and people learned it to do from their parents. You will find these authentic felting yards in some country of Asia.
Is the felting more ancient craft than the sewing? Yes!

More interesting facts from the history of felting:

There are several legends of the invention of the felting. One of the most popular belongs to Noah's Ark. According to the myth the wool of the sheep on the ark became felt under the legs of the sheep by the end of the 40-day journey.
The felt is the most ancient fabric in the world. 
The men used the felting technique as long ago as 6300 BC.
The most earliest felted artifact was found in the frozen tomb hills of the Scythian from the 700 BC.
The people in the Scythian Empire used widely the plant based dye-stuff for the felted fabrics and they had a large variety of them due to their world wide commerce.

The soldiers of the Roman Empire wore felted clothes under their armor, and also wore felted tunics, socks and boots.

By the 1st century AC the felting craft was a widely used craft among the population.

 Felt was a usual material at the building of musical instruments e.g at pianos. The density and elasticity of the felt material are important factors at the sound of the piano.
The felting machine was invented in 1846.
During the 19th century the plant based dyes were replaced by the synthetic ones from chemical factories.
In the 21th century you can buy endless shades of colors of merino wool, but there are efforts of the rediscovery of the dying plants.

The price of a felted rug? Mennyibe kerül egy nemeztakaró?

HUN: A magyar változathoz görgess le.
ENG: One of the most frequent question by my friends is that how much hours do you need to create a felted art and how much money can you ask for it. There is no good answer for it.

Lets see my large blanket, which wool was dyed with plants.

Work hours involved:

• collecting plants for dying the wool
• dying the wool with the plants
• carding the dyed wool
• making prefelts from the dyed wool
• design the blanket
• cutting of the prefelts based on the design
• making the blanket from the cutted prefelts and from wool

6 people, our group, worked 3 days (8-10 hours) on the last step. The time of the other steps can be onyl estimated.

I found a shyrdak at an ETSY shop, which is an another type of felted blanket than mine, but it also reqiures many work hours to complete. And you can see the price of this blanket on the link: a not so old, used car...

There is no price I would sell my large, plant dyed, handmade felted blanket:

Nagyméretű nemeztakaró - Large felted rug

HUN: Gyakran kérdezik tőlem barátok, ismerősök, hogy mennyi ideig tart elkészíteni azt a nemeztárgyat, amit nálam látnak és mennyiért és hol lehet eladni. Még nincs erre jó válaszom.
Vegyük példának a legnagyobb nemeztakarót, amit készítettem. Azaz készítettünk, mert nagy méretű nemez takaró gyúrásához csapat kell.
Nem szőnyeg, hanem takaró, mert a szőnyeget szövik, míg ezt nemezelik.

Ennek a növényi festésű takarónak a készítése ezeket a munkafolyamatokat igényelte:

• festőnövények gyűjtése a megfelelő évszakban (próbáld meg beárazni...)
• natúr gyapjú festése a festőnövényekkel (számoljunk 1 kg növényi festésű gyapjú árával ennél a takarónál)
• a megfestett, megszárított gyapjú kártolása
• a takaró tervezése (méret, minta, előnemez minta)
• a növényi festésű gyapjúból előnemez készítése és kivágása
• a takaró mintájának kirakása előnemezből, rá többrétegben gyapjú
• a takaró készre gyúrása

Csak az utolsó két lépésen három napot dolgozott hatfős csapatunk.

Az interneten, kézműves oldalakon lehet találkozni eladó nemeztakarókkal, főleg Belső-Ázsiából, ez egy ETSY bolt például. Hát egy nem is olyan régi, használt autó ára...

Semmi pénzért nem válnék meg a növényi festésű takarómtól!

Növényi festés

 Update: elkészült - ebben a bejegyzésben írok róla.

Nagy fába vágtam a fejszémet, amit igazából nem is tudok mennyire nagy: növényi festésű nemeztakarót fogok készíteni.

Vegyészmérnökként végeztem, dolgoztam is jópár évet a vegyiparban, mellette nyelvet tanultam, esti iskolába jártam, korrepetáltam iskolásokat ÉS mindig volt egy varrógépem, amin magamnak és ajándékokat varrtam. Már akkor sem értettem, hogy találkozik az én vegyész énem az alkotó, varró énemmel, de nem is érdekelt. Végre annyi év "csóróság" után jó állásom volt, pénzt kerestem,  (kis, majd nagyobb)lakásom és (régi)autóm lett. Aztán jöttek a gyerekek és jött a nemez. A nemezelés pedig hozta a festést, a növényi és anilinfestést és ekkor a vegyész énem újra előbújhatott kicsit, lombik helyett nagy fazékban kotyvasztani. Na jó, lombikkal csak az egyetemen találkoztam, a gyógyszergyárban az irodában számítógéppel, telefonnal és papírral dolgoztam.
A gyári festékek a 19. századtól már megjelentek a kelme és bőrfestő mesterek életében, majd a legapróbb falvakba is eljutottak, így az elmúlt 200 évben a természetből nyert anyagokkal való festéstudás feledésnek indult. Az írásbeliségnek és a néprajzi kutatómunkának köszönhetően a receptek jó része napvilágba került, nekünk már csak érteni és követni kell(enne) azokat.
Az első apró lépésem a környéken levő, még beépítetlen telkekről egy sárga virág csokorba szedése volt. Főúri neve van: jakabnapi aggófű. Amilyen bájos, olyan veszedelmes: pirrolizidin alkaloidjai orálisan, szájon át fogyasztva erősen májkárosítóak.

Kanadai aranyvessző ázik a fazékban

Hogy mi is készült ennek a növénynek és még sok másiknak a felhasználásával? Itt írok róla.